Az iskolánk története
Intézményünk a Csallóköz szívében, Csilizradványon található, gyönyörű zöld környezetben. Jelenleg 2 épületben folyik az oktató-nevelő munka. Az iskola főépületét 1960. október 6-án adták át, a tornaterem 1974 nyarán készült el. Az iskola szinte teljes mértékben fel van újítva, szemet gyönyörködtető belső tereink vannak. Pedagógusaink elkötelezett, lendületes, tenni akaró csapat, melyet lelkes kiszolgáló személyzet egészít ki. Céljaink közt szerepel, hogy tanulóinkat felkészítsük az életre, gondolkodó kis felnőttekké neveljük őket, hogy értékes tagjai lehessenek társadalmunknak. Fontosnak tartjuk az alapvető emberi értékeket, a hagyomány tiszteletét, a sportot. Kiemelt szerepet kap továbbá az anyanyelv ápolása, hiszen ez megmaradásunk alappillére.
Iskolánk névadója Kóczán Mór. Nevét a csilizköziek jól ismerik, hiszen jelentős szerepet töltött be az itt élők életében.
Néhány gondolat Kóczán Mórról
Kóczán Mór 1885. január 8-án született a Komárom megyei Kocs községben. Édesapja Kóczán Lajos a kocsi református elemi iskola rektora, édesanyja Bakos Franciska volt. Ebben a falucskában töltötte gyermekéveit.
Pápán, a Dunántúli Református Egyház Gimnáziumában kezdte meg tanulmányait. A gimnázium 7. és 8. osztályát Beregszászon végezte, mivel bátyja, Kóczán Aladár itt tanárkodott. Nyolcadikosként a lőcsei tankerületi diákversenyen súlydobásban 15,50 m-es eredménnyel nyert. Akkor kapta élete első győzelmi jelvényét, amely jelentősen befolyásolta további sportpályafutását.
A középiskolai évek befejezése után Pápára a Református Teológiai Akadémiára kerül.
A teológia elvégzése után, 1908-ban Kóczán Mór Csallóközaranyoson lett segédlelkész.
Részt vett a londoni olimpián 1908-ban. 1911 őszén Pozsonyban 56,64 méteres dobással világrekordot ért el gerelyhajításban. Ötször nyert magyar bajnokságot (1911-14, 1918), és sorra nyerte a nemzetközi versenyeket. Élete legnagyobb sikerét az 1912. évi stockholmi olimpián érte el, ahol gerelyhajításban (svéd gerelyezés) 55,50 méteres eredménnyel bronzérmet nyert. Az olimpiai bronzérem után a legnagyobb sikerét 1914-ben, Londonban érte el: 59,72 méteres gerelyhajításával legyőzte a világcsúcstartó svéd Halme-t, miközben angol bajnokságot és nagy megtiszteltetést nyert. A győzelemért járó színtiszta aranyérmet az angol királynő személyesen akasztotta Kóczán Mór nyakába.
Tisztelendő Kóczán Mórt 1914. október 4-én iktatták be református lelkészi állásába Csilizradványon. Kóczán Mór tiszteletes 34 évig hirdette az igét falunkban. Lelkészi szolgálatára, az egyházközösségért kifejtett munkájára hívei a mai napig nagy szeretettel emlékeznek. A faluban sportklubot alapított, aminek edzője, pénztárosa, egyszóval: mindenese volt. Itt vette feleségül 1915-ben Halász Karolinát és született meg egyetlen gyermekük, Edit 1916-ban.
Aránylag későn 1926-ban, 41 éves korában hagyta abba az aktív, rendszeres versenyzést, de a testedzéssel sohase szakított.
Az 1931-ben alakult Csehszlovákiai Magyar Torna Szövetség felkérte Kóczán Mór tiszteletes urat, hogy tisztelje meg első versenyüket. Pozsonyba utazott, nekivetkőzött, és 46 évesen megnyerte a gerelyhajító versenyt.
Családjával együtt 1948 szeptemberében kitelepítették Magyarországra. Kóczán Mór 1972. július 30-án, rövid kórházi kezelés után, 87 éves korában halt meg Alsógödön, sírja a helyi református temetőben található.
Neve nem merül feledésbe. Emléke él, mert éltetik. Az FTC, a Pápai Testnevelési és Sportigazgatóság, a Magyar Olimpiai Emlékbizottság és Göd városa emlékversenyekkel, rá emlékező kiadványokkal őrzik emlékét. Csallóközaranyoson, első lelkészi szolgálati helyén, sportcsarnokot és a helyi alapiskolát nevezték el róla.
2008 októberében tiszteletére a csilizradványi alapiskola is felvette a Kóczán Mór Alapiskola nevet. Intézményünk névadójára minden év októberében Kóczán Mór Napokkal emlékezünk, mely a sportolás jegyében zajlik. Aktívan tartjuk a kapcsolatot a néhai tiszteletes családjának leszármazottaival, látogatjuk Kóczán Mór sírját Alsógödön.