• Kóczán Mór

      • Kóczán Mór

        1885. 01. 08.  -   1972. 07. 30


         
         

              Kóczán Mór 1885. január 8-án született a Komárom megyei Kocs község­ben. Édesapja Kóczán Lajos a kocsi református elemi iskola rektora, édesanyja Bakos Franciska volt. Ebben a falucskában töltötte gyermekéveit.

                Pápán, a Dunántúli Református Egyház Gimnáziumában kezdte meg tanulmányait. A gimnázium 7. és 8. osztályát Beregszászon végezte, mivel bátyja, Kóczán Aladár itt tanárkodott. Nyolcadikosként a lőcsei tankerületi diákversenyen súlydobásban 15,50 m-es eredménnyel nyert. Akkor kapta élete első győzelmi jelvényét, amely jelentősen befolyásolta további sportpályafutá­sát.

                 A középiskolai évek befejezése után  Pápára a Református Teológiai Akadémiára kerül.

        A teológia elvégzése után, 1908-ban Kóczán Mór Csallóközaranyoson lett segédlelkész.

        Részt vett a londoni olimpián 1908-ban, 1911 őszén Pozsonyban 56,64 méteres dobással világrekordot ért el gerelyhajításban! Ötször nyert magyar bajnokságot (1911-14, 1918), és sorra nyerte a nemzetközi versenyeket. Élete legnagyobb sikerét az 1912. évi stock­holmi olimpián érte el, ahol gerelyhajításban (svéd gerelyezés) 55,50 méteres eredménnyel bronzérmet nyert. Az olimpiai bronzérem után a legnagyobb sikerét 1914-ben, Londonban érte el: 59,72 méteres gerelyhajításával legyőzte a világcsúcstartó svéd Halme-t, miközben angol bajnokságot és nagy megtiszteltetést nyert. A győzelemért járó színtiszta aranyérmet az angol királynő személyesen akasztotta a magyar Kóczán Mór nyakába.

        Tisztelendő Kóczán Mórt 1914. október 4-én   iktatták be református lelkészi állásába Csilizradványon.  Kóczán Mór tiszteletes 34 évig hirdette az igét falunkban. Lelkészi szolgálatára, az egyházközösségért kifejtett munkájára hívei a mai napig nagy szeretettel emlékeznek. A faluban sportklubot alapított, aminek edzője, pénztárosa, egyszóval mindenese volt. Itt vette feleségül 1915-ben Halász Karolinát és született meg egyetlen gyermekük, Edit 1916-ban.

         

                  Aránylag későn 1926-ban, 41 éves korában hagyta abba az aktív, rendszeres verseny­zést, de a testedzéssel sohase szakított.

         

             Az 1931-ben alakult Csehszlovákiai Magyar Torna Szövetség felkérte Kóczán Mór tiszteletes urat, hogy tisztelje meg első versenyüket. Pozsonyba utazott, nekivetkőzött, és 46 évesen megnyerte a gerelyhajító versenyt

             Családjával együtt 1948 szeptemberében kitelepítették Magyarországra. Kóczán Mór 1972. 7. 30-án, rövid korházi kezelés után, 87 éves korában halt meg Alsógödön, sírja a helyi református temetőben található.

         

             Neve nem merül feledésbe. Emléke él, mert éltetik. Az FTC, a Pápai Testnevelési és Sportigazgatóság, a Magyar Olimpiai Emlékbizottság és Göd városa emlékversenyekkel, rá emlékező kiadványokkal éltetik emlkét. Csallóközaranyoson, első lelkészi szolgálati helyén, sportcsarnokot és a helyi alapiskolát nevezték el róla.

         

            2008 októberében pedig tiszteletére a Csilizradványi Alapiskola is felvette a Kóczán Mór Alapiskola  nevet.